Az élet néha olyan, mint egy hegyi tavacska.
A tó úgy érezheti magát, mint aki sziklák közé lenne zárva, de valójában ennek köszönheti a létét.
Mi is így vagyunk az élet nehéz perceivel, úgy érezhetjük magunkat, mint akik a szenvedések által fogságba lennék. Pedig valójában a szenvedések által edződünk meg az élethez.
Ha nem lenne betegség nem tudnák azt, hogy mit jelent az egészség.
Ha nem lenne halál nem tudnák igazán értékelni az életet
és embertársainkat sem.
A sötétségben értjük meg igazán, hogy mi is a világosság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése