Jégcsapok

Fagyos

Cseppek I

Cseppek

Ködös úttalan utakon

Krisztusban kedves testvérek!

A mai vasárnap már január másodika és lassan ezzel vége is lett az ünnepi pihenéseknek. Lassan minden a régi kerékvágásba kerül. Ismét munkába kell állni, az iskola is megkezdődik, az egyetemisták is megkezdik a vizsgákat. És így a 2011-es év is olyan megszokottá válik mint az elmúlt esztendő volt.

De tényleg ez az esztendő is olyan lesz mint a 2010-es? Miben szeretnénk megváltozni a tavai évhez képest?

Ilyenkor sok ember újévi fogadalmakat tesz, hogy ebben az újesztendőben nem fog cigizni, mások pedig például egyes diákok azt határozzák el, hogy jobban fognak tanulni, vagy azt hogy szófogadóbak lesznek, mint az eltelt évben.

Ahogy már mondtam minden évkezdet egy új ajtó kinyitása, ami tele van sok új lehetőségekkel, egy kicsit újra kezdési lehetőség, mert azokat a hibákat amit az elmúlt évben elkövetünk azokból tanulhatunk, hogy ebben az esztendőben ne kövesük ismét újra el.

A tegnapi napon az év első napján a Szűzanya Istenanyaságát ünnepeltük és pedig azért, hogy már az év első napján legyen egy példaképünk aki nemcsak, hogy Isten anya hanem mindannyiunk édesanyja, mindnyájunk égi édesanyja aki közben jár értünk. Ezért merjük az Ő közben járó segítségét kérni az idei esztendőre is, hogy elhatározásainkat eltudjuk végezni.

Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódik a mai szentlecke is ahonnan tudomást szerzünk, hogy Isten arra rendet bennünket, hogy az Ő tetszése szerint fogadott fiakká legyünk és így magasztaljuk fölséges kegyelmét ahogyan a Szűzanya is tette, mert ő akkor is tudott engedelmes lenni mikor öröme volt, illetve akkor is megtudott maradni engedelmes gyermeknek mikor megtapasztalta a szenvedést.

Kedves testvérek Karácsony ünnepén azt ünnepeltük, hogy az Ige testé lett és közöttük lakozott. De Karácsony multává Krisztus tovább kell lakjon bennünk és pedig a szívünkbe úgy, hogy szeretünk és pedig szeresük Istent és embertársainkat.

De azt is tudjuk, hogy nem könnyű szeretni mindig embertársainkat. Jobban mondva egyeseket könnyű szeretni, ketteseket pedig egy csepp vízben is meg tudnánk fojtani.

És ilyenkor felvetődik az a kérdés bennünk, hogy hogyan is tudnánk meghagyni szívünkbe a Krisztusi szeretettet?

A kérdésre a válasz egyszerű és pedig az, hogy Istenbe minden körülmény közepette is merjünk bízni, hogy tudjuk az ő akaratát elfogadni akkor is mikor ránk süt a nap, illetve akkor is mikor fölöttünk az ég beborul és nem látjuk a napocskát ahogyan a Szűzanya is tette.

A Szűzanya mindig egy szorosabb Isteni kapcsolatra törekedet, mindig Jézus közelében volt, követe ahová csak ment. Ezért nekünk is egy ilyen szoros Isten kapcsolatra kell törekednünk és pedig az ima által illetve, hogy minden körülmény között bízunk Istenbe.

És hogy milyen a helyes bizalom egy történettel szemléltetném:

A mester együtt utazott egyik tanítványával, akinek az volt a feladata, hogy a tevéjükről gondoskodjon. És az egyik este, amikor megérkeztek a fogadóba, a tanítvány annyira fáradt volt, hogy nem kötötte ki az állatot.

- Istenem – imádkozott lefekvés közben -, gondoskodj a tevéről: rád bízom.

Másnap reggelre a teve eltűnt.

- Hol van a teve? – kérdezte a mester.

- Nem tudom – válaszolta a tanítvány. – Istentől kell megkérdezned. Tegnap lefekvés előtt annyira fáradt voltam, hogy Istenre rábíztam. Nem biztos, hogy az én hibám, hogy elszökött, vagy ellopták. Világosan kértem Istent, hogy őrizze. Ő a felelős. Te mindig arra biztatsz, hogy a legnagyobb bizalmam Istenben legyen, nem igaz?

- Legyen a legnagyobb bizalmad Istenben, de előbb kösd be a tevédet – válaszolta a mester. Mert Istenek nincs másik keze csak a tiéd.

Isten csak hitet adhat: te viszont tanúskodhatsz.

Isten csak reményt adhat: te viszont testvéredbe bizalmat önthetsz.

Isten csak szeretetet adhat: te viszont megtaníthatod a másikat szeretni.

Isten csak békét adhat: te viszont elültetheted az egyesülés gondolatát.

Isten csak erőt adhat: te viszont támasza lehetsz annak aki bizonytalan.

Isten csak az út: te viszont megmutathatod másoknak.

Isten csak a fény: te viszont mindenki szemébe felvillanhatod.

Isten csak az élet: te viszont felkeltheted másokban az élni akarást.

Isten csak azt tudja cselekedni, ami lehetetlenek tűnik: te viszont megteheted a lehetségest.

Isten elegendő önmagának, de rád is számit.

Kedves testvérek egy brazil énekből idéztem a fenti sorokat és azt elmondhatom, hogy Isten mindannyinkra számit 2011-ben is és ne felejtsünk el Istenbe hinni é törekedjük a szoros Isten kapcsolatra ahogy a Égi édesanyánk is tette, mert ha e szerint fogunk élni akkor leszünk igazán boldogak.

Befejezésül pedig egy imát mondanák ami legyen számunkra a 2011-es esztendőre segítségünk.

Uram, adj világosságot,

Hogy lássam utadat!

Uram, adj erőt,

Hogy járjak utadon!

Uram, adj szeretetet,

Hogy végigjárjam utadat!

Adj erőt,

Hogy minden erőmmel a Te

Akaratodat teljesítsem, szeretetben!

Ámen!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!