2011. június 19., vasárnap

Tátrai hegymászás


Az életben az álmainkért való küzdelem hasonló egy hegymászáshoz. És pedig abban, hogy akkor a legnehezebb a küzdés amikor a célhoz közel kerültünk. Látjuk a célt de már belefáradva jön, hogy feladjuk és a kényelmet választva megelégszünk azzal amit addig elértünk. De nem szabad feladni a küzdelmet, nem szabad a cél előtt megállni. Mert ha kitartunk álmaink mellet és meg is valósítjuk akkor leszünk igazán önmagunk. Jobb a hegycsúcsról bámulni, mint a csúcs aljából.

Nincsenek megjegyzések:

Új kezdés...

  Elég rég írtam itt a blogocska félébe, de legbelül érzek késztetést, hogy írjak. 😊 Megszületünk És nem véletlenül. Igen nem véletlenül sz...