Cirkusz...

Mi kell a népnek?
Kenyér és valóságshow.
Ha kenyeret nem is kap, de valóságshow-t azt igen. Azt kap a mai ember.
De mégis hiányzik valami.
Hiányzik a falatkenyér az asztalról és hiányzik a való igaz élet.
Az igaz élet nem tévékbe, tabletekben, okos telefonokban játszódik, hanem a szerető szívekben.

Róma az Örök város...

Ó Róma! Miért vagy te Róma?

Te vagy az örök város. 

Sok mindent megéltél: sok dicsőséget, de sok bukást is. 

Ma is állsz, népek ezreinek vagy otthona. 

Turisták jönnek, mennek. Emberek születnek, halnak. 

És mégis valami nem változik.

Ma is éppúgy egymást kell szeretni,

mint 100 vagy 2000 éve ezelőtt.

A város a szeretet által lesz élő, virágzó város.....

Kilátás...

Kinézel és mit látsz?
Napsütötte tájat, kellemes őszi napot. Egy nyár végett ért, egy ősz elérkezett és te is lassan öregedsz.
Öregedsz, de nem vénülsz. Fej a fejjel, ősz után tél jön és tél után tavasz. Az ifjúkor elmúlik, de elmúlik az öreg kor is. Egyszer mindennek véget ér. Mindennek? Nem, van ami örök, van aminek sosem lesz vége....

Behálózva...

Egy pókháló milyen egyszerűnek tűnik és mégis mi bonyolult. És ez így van az élettel is, mely oly egyszerűnek tűnik, de sokszor mégis olyan bonyolult tud lenni. Sokszor úgy tűnhet, hogy életünk gondjaira nincs megoldás. A pók nem töpreng, nem stresszeli magát, csak fonja és fonja a bonyolult hálót, mert tudja, hogy van egy Segítő, aki gondoskodik róla és rólunk. És egyszer csak elkészül a bonyolult mű. A kicsi léptek is előre visznek, mert ha minden nap megtesszük parányi lehetőségeinket, akkor gondjaink is megoldódnak. Csak tedd meg amit megtudsz tenni, a többiről pedig gondoskodik Valaki.

Róma...

Róma az örök város. De mitől is örök? Sokan azt mondják, hogy attól örök, mert egy régi város sok régi épülettel, de valójában Róma mástól örök. Rómát a szentek tették öröké.