Allah sír....

Allah sír.
Allah nevében robbantani, az Ő nevében gyilkolni. Ezt Ő nem akarja, mert Allah vagy, ahogy mi szólítjuk Isten. Egy teremtő irgalmas Isten, mely életet ad és nem elvesz. Megbocsát és szeret. Ő nem bűntett, nem fenyeget, csupán szeret. Allah sír….

Lehetőségek

2016. július 12. – Kedd

Jézus egyszer így korholta azokat a városokat, amelyekben a legtöbb csodát tette, és mégsem tartottak bűnbánatot: Jaj, neked, Korozain! Jaj, neked, Betszaida! Ha Tiruszban és Szidonban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, már régen bűnbánatot tartottak volna, szőrzsákba öltözve és hamuba ülve. Mondom nektek: Tirusz és Szidon városának tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek. És te, Kafarnaum! Azt hiszed, az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha Szodomában történtek volna a nálatok történt csodák, mind a mai napig fennállna. Azt mondom nektek: Szodoma földjének tűrhetőbb sorsa lesz az utolsó ítélet napján, mint neked, Kafarnaum. Mt 11,20-24

Jézus a mai evangéliumban korhol, szavai elég erősek. Talán úgy érezzük, hogy fenyeget. Pedig ez nem fenyegetés, csupán figyelem felhívás, szerető aggódás. Azok iránt, akik a kínált lehetőséget nem fogadták el. A városlakók a bűn útján járnak, Jézus csodákat tett, megmutatta a helyes utat. De ők semmit sem változtattak, maradtak a bűn útján. A pusztulást, a büntetést nem Isten adja, hanem a bűn és annak a következménye. Jézus ettől akarja megmenteni a lakokat. Ő megmentő, nem pedig bűntető. De tiszteletbe tartja a szabad akaratot, nem erőltet semmit. És talán ez legfájdalmasabb, amikor láttunk egy életet, mely nem hallgat az Isteni jelekre, hanem továbbra is a pohár után nyúl, továbbra is becstelenül bánik családjával. Az esélyt, amely adódót elszalasztja, nem él vele. És így tönkre megy.

Ez a mai rész számunkra is egy felhívás, hisz Isten nekünk is ad lehetőségeket, hogy jobbá legyünk, hogy valamit megváltoztassunk, ami rossz, ami fekély bennünk. A kérdés csupán, hogy mi ezt elfogadjuk? Akarjuk a változást hogy jobbak legyünk? Akarunk e „szenté” válni?

Ora et labora!

2016. július 11. – Hétfő, Szent Benedek apát, Európa fővédőszentje
Egy alkalommal: Péter megkérdezte: „Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Mi lesz a jutalmunk?” Jézus így válaszolt: „Bizony, mondom nektek: ti, akik követtetek engem a világ megújulásakor, amikor az Emberfia dicsőséges trónjára ül, együtt ültök majd vele tizenkét trónon, hogy ítélkezzetek Izrael tizenkét törzse felett. Sőt mindaz, aki elhagyja értem otthonát, testvéreit, nővéreit, atyját, anyját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap, és elnyeri majd az örök életet.”
Mt 19,27-29

Ora et labora! Imádkozz és dolgozz! Ismerősen cseng ez a mondat mindnyájunk fülében. Szent Benedek jelmondata volt, akire a mai napon emlékezünk. Benedek mindenét elhagyta, hogy Istenek élhessen. Elvonult a világ zajától, lemondott a földi dolgokról és Istent választotta. Imádkozott és dolgozott. Ma éppen ezt a két dolgot nem akarják egyesek, legalábbis nem népszerű imádkozni és dolgozni. Isten nincs, csak a buta ember agyszüleménye. Mindent meglehet magyarázni és a tudományt teljesen próbálják elszakítani a hit világától.
A munka rossz, fáraszt, egy szükséges rossz ahhoz, hogy sok pénzem legyen. Mert ha pénzem van, akkor én vagyok az isten. Akkor nem kell dolgoznom, csak élveznem a földi gyönyöröket. És az így gondolkodó ember rálép a boldogtalanság útjára. Bár látszólag megkóstolhatja a boldogság ízét, de ez csak kóstolás, ízlelés marad, nem lakik jó tőle. Szent Benedek tudta, hogy az ima és a munka vezet el az örök boldogság felé. Tudta, hogy e két dolog által valósíthatjuk meg álmainkat, feladatainkat itt a földön. Így lehetünk igazán azok, akiknek születünk.


Akiket az Úr meghívott asztalához, igyekezzenek tisztán és szépen élni, és fussanak a bűntől! Legyenek a föld sója és a világ világossága, amit Krisztus Jézus nemcsak apostolainak és tanítványainak kötött lelkükre, de követőinek is. Kapisztrán Szent János

Egy kicsivel több virág az életben

Egy kicsivel több kedvesség,

és egy kicsivel kevesebb kapzsiság.

Egy kicsivel több odaadás,

és egy kicsivel kevesebb elvárás.

Egy kicsivel több mosoly,

és egy kicsivel kevesebb grimasz.

Egy kicsivel kevesebb rúgás abba,

aki elterült a földön.

Egy kicsivel több "mi" és egy kicsit kevesebb "én",

Egy kicsivel több nevetés,

és egy kicsivel kevesebb sírás.

Egy kicsivel több virág az életben,

és egy kicsivel kevesebb a sírokon!

"A lámpa nem látja önmaga fényét. A méz nem érzi önmaga édességét." Weöres Sándor

Farkasok között...

2016. július 8. – Péntek
Abban az időben Jézus így tanította apostolait: Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok! Legyetek óvatosak az emberekkel szemben, mert bíróság elé állítanak, és zsinagógáikban megostoroznak titeket. Helytartók és királyok elé hurcolnak miattam, hogy tanúságot tegyetek előttük és a pogányok előtt. Amikor pedig bíróság elé állítanak, ne töprengjetek azon, hogyan és mit beszéljetek! Megadatik ugyanis nektek abban az órában, hogy mit mondjatok. Hiszen nem ti beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól belőletek. Halálra adja majd testvér a testvérét, és apa a fiát. A gyermekek szüleik ellen támadnak, és megöletik őket. Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért. Aki azonban mindvégig állhatatos marad, az üdvözül. Amikor pedig az egyik városban üldöznek titeket, meneküljetek a másikba! Bizony, mondom nektek: Nem járjátok végig Izrael városait, amíg el nem jön az Emberfia.

Mt 10,16-23

Ha szeretek és megbocsátok. Ha harag és gyűlölet nélkül élek: akkor bárány vagyok. Ha nem vagyok irigy, ha nem vagyok büszke, akkor is bárány vagyok. Ha szelíd és alázatosan élek, bárány vagyok. Bárány vagyok a farkasok között, mert ez az egyetlen út az irgalmas Bárányhoz, aki értünk a keresztfán feláldozta Őnmagát.

Imádság: 

Istenünk, add, hogy készségesek legyünk befogadni az életet! Add, hogy legyen bennünk erő, hogy fölemeljük fejünket, és föltekintsünk Jézusra, akit értünk szegeztek keresztre! Add, hogy ne vesszünk el a hétköznapok gondjaiban, hanem vegyük észre az odafönn-valókat! Add, hogy a világosságban járjunk, ne pedig bűneink sötétségében. Köszönjük, hogy Fiadban, Jézus Krisztusban az igazi világosság jött közénk. Add, hogy fölismerjük őt, neki szolgáljunk, ne pedig bálványoknak! Add, hogy mindig úgy járhassuk életünk útját, hogy sose veszítsük szemünk elől: egyedül te vagy az Úr, a mi Istenünk!