2017. november 3. – Péntek
A szeretet törvénye mindennél fontosabb: Szeretni az Istent és szeretni embertársam...
Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála étkezzék. Az ott tartózkodók figyelték őt. Akkor eléje állt egy vízkóros ember. Jézus megkérdezte a törvénytudókat és farizeusokat: „Szabad-e szombaton gyógyítani? De azok nem válaszoltak. Erre ő megérintette a beteget, meggyógyította és elbocsátotta. Azután a jelenlevőkhöz fordult: „Ha valamelyiktek szamara vagy ökre szombaton kútba esik, nem húzza-e ki azonnal?” Azok semmit sem tudtak felelni neki.
Lk 14,1-6
Elmélkedés:
Ismét egy szombati napon tett jézusi csodáról olvasunk a mai evangéliumban. A helyszín egy farizeus háza, ahová vendégségbe érkezik Jézus. Annak ellenére végez gyógyítást, hogy előre látja, hogy farizeus vendéglátói rosszallásukat fogják emiatt kifejezni. A leírás szerint Jézus elébe megy a vitának, előre megmagyarázza tettét, s ellenfelei szóhoz sem jutnak. Sem a csodatétel előtt, sem utána nem tudnak indokot mondani, amiért ne lehetne megtenni a gyógyítást. Szívük mélyén bizonyára ők is érzik, hogy a törvényekhez való végletes ragaszkodás könyörtelenségre vezeti az embert.
A csoda ebben az esetben is azt tanúsítja, hogy egy irgalmas cselekedet megtételét nem akadályozhatja meg egy törvényi előírás. Az irgalmasság gyakorlása ugyanis olyan törvény, amely felette áll a nyugalomra vonatkozó szabályoknak. Az irgalmas cselekedet ugyanakkor Isten jelenlétéről tanúskodik a világban. Jézusnak éppen az a célja, hogy ezt az isteni irgalmasságot ne csak szavaival hirdesse, hanem tetteivel is tanúsítsa. Jézus bűnbánatra szóló szava felhívás, hogy visszatérjünk az irgalmas Atyához. Isten segít a bajban lévő vagy betegségtől szenvedő emberen. Az isteni irgalmasságnak pedig nincs határa, nem korlátozhatja semmiféle törvény. Ezt az irgalmas jóságot kellene nekünk is szüntelenül gyakorolnunk ahhoz, hogy Isten tetszését elnyerjük.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenünk: hálát adunk az egész teremtett világért, amelyet atyai jóságodból miránk bíztál, hogy otthonunk legyen benne. Hálát adunk, mert minket, esendő embereket a Te Fiad által felemelsz, mert úgy szeretted a világot, hogy Egyszülöttedet küldted közénk, hogy a hit által életünk legyen.
A szeretet törvénye mindennél fontosabb: Szeretni az Istent és szeretni embertársam...
Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála étkezzék. Az ott tartózkodók figyelték őt. Akkor eléje állt egy vízkóros ember. Jézus megkérdezte a törvénytudókat és farizeusokat: „Szabad-e szombaton gyógyítani? De azok nem válaszoltak. Erre ő megérintette a beteget, meggyógyította és elbocsátotta. Azután a jelenlevőkhöz fordult: „Ha valamelyiktek szamara vagy ökre szombaton kútba esik, nem húzza-e ki azonnal?” Azok semmit sem tudtak felelni neki.
Lk 14,1-6
Elmélkedés:
Ismét egy szombati napon tett jézusi csodáról olvasunk a mai evangéliumban. A helyszín egy farizeus háza, ahová vendégségbe érkezik Jézus. Annak ellenére végez gyógyítást, hogy előre látja, hogy farizeus vendéglátói rosszallásukat fogják emiatt kifejezni. A leírás szerint Jézus elébe megy a vitának, előre megmagyarázza tettét, s ellenfelei szóhoz sem jutnak. Sem a csodatétel előtt, sem utána nem tudnak indokot mondani, amiért ne lehetne megtenni a gyógyítást. Szívük mélyén bizonyára ők is érzik, hogy a törvényekhez való végletes ragaszkodás könyörtelenségre vezeti az embert.
A csoda ebben az esetben is azt tanúsítja, hogy egy irgalmas cselekedet megtételét nem akadályozhatja meg egy törvényi előírás. Az irgalmasság gyakorlása ugyanis olyan törvény, amely felette áll a nyugalomra vonatkozó szabályoknak. Az irgalmas cselekedet ugyanakkor Isten jelenlétéről tanúskodik a világban. Jézusnak éppen az a célja, hogy ezt az isteni irgalmasságot ne csak szavaival hirdesse, hanem tetteivel is tanúsítsa. Jézus bűnbánatra szóló szava felhívás, hogy visszatérjünk az irgalmas Atyához. Isten segít a bajban lévő vagy betegségtől szenvedő emberen. Az isteni irgalmasságnak pedig nincs határa, nem korlátozhatja semmiféle törvény. Ezt az irgalmas jóságot kellene nekünk is szüntelenül gyakorolnunk ahhoz, hogy Isten tetszését elnyerjük.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenünk: hálát adunk az egész teremtett világért, amelyet atyai jóságodból miránk bíztál, hogy otthonunk legyen benne. Hálát adunk, mert minket, esendő embereket a Te Fiad által felemelsz, mert úgy szeretted a világot, hogy Egyszülöttedet küldted közénk, hogy a hit által életünk legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése