Hazatérés
Te szép halászleányka,
Vidd partra már hajód,
Jer hozzám, ülj le mellém,
És add ide kacsód!
Helyezd fejed szivemre,
S ne félj olyan nagyon;
Hisz' oly bátran viselkedsz
A zúgó habokon.
Lásd, éppen ily hatalmas
Tenger az én szivem;
Zúg, forrong és a mélyén
Sok drágagyöngy pihen.
1923. május
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése