2011. február 28., hétfő

Kételyek


„Mindig legyenek kételyeid. Ha abbahagyod a kételkedést, akkor az azt jelenti, hogy megálltál az utadon. Akkor jön Isten, és lerombol mindent, mert Ő így figyel a kiválasztottjaira: ügyel, hogy mindig járják végig azt az utat, amelyet végig kell járniuk. Arra kényszerít, hogy továbbmenjünk, amikor valami miatt megállunk – legyen az kényelmesség, lustaság vagy az a hamis tudat, hogy már tudjuk mindazt, amit tudnunk kell. De egyvalamire nagyon figyelj: soha ne hagyd, hogy a kételyek megbénítsanak. Hozz meg minden döntést, amit meg kell hoznod, akkor is, ha nem vagy biztos benne, hogy helyes. Senki nem cselekszik hibásan, ha döntés közben mindig szem előtt tart egy német szólást. És ha ezt a szólást nem felejted el akkor minden hibás döntést helyes döntéssé alakíthatsz. A szólás pedig így hangzik: „Az ördög a részletekben rejlik.”…”

Nézelődés


2011. február 24., csütörtök

Munka

‎"Minden nap, minden óra egy új értelemmel szolgál és minden emberre egy egy másik értelem vár(...) Nincs olyan helyzet, melyben az élet ne kínálna fel egy értelemlehetőséget, s nincs olyan személy, akinek az élet ne tartogatna egy feladatot." (Viktor Frankl)

2011. február 22., kedd

Szeret...



Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd,
az még nem jelenti,
hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.
(Gabriel Garcia Márquez) 

2011. február 21., hétfő

Világítótorony


Egy hadihajó a földközi tenger egyik meglehetősen veszélyes részén volt őrjáratban. Feszült volt a levegő. A köd miatt rosszul lehetet látni, ezért a kapitány a fedélzeten maradt, hogy felügyelje a legénység tevékenységét.
         Nem sokkal sötétedés után a hídon álldogáló őrszem fénypontot vett észre a hajótól jobbra.
-      Fény a jobboldalon!
-      Áll, vagy távolodik? – kiabálta a kapitány.
-       Áll, kapitány úr – válaszolta az őrszem. Ez azt jelentette, hogy a hadihajó összeütközhet a másik hajóval.
A kapitány parancsot adott a jeladó matróznak: - jelezd annak a hajónak: össze fogunk ütközni, ezért azt javaslom, hogy változtassák meg az irányt 20 fokkal!
-      Én egy másodtiszt vagyok – volt a válasz. Jobban teszik, ha Önök változtatják meg az irányt 20 fokkal.
A kapitány dühtől tajtékozott: - hadihajó vagyok: 20 fokkal térítsék el az irányt! – ordította.
A válasz rövid volt: - Világítótorony vagyok.
És a hadihajó változtatott irányt.
         Mi is az embertársainkkal szembe néha kell, hogy tegyünk 20 fokos kitérőket, hogy ne legyen hajótörés, veszekedés köztünk. Ez nem mindig könnyű, de egy jó házasság is attól jó házasság, ha a házastársak egymást elfogadják úgy, ahogy vannak és nem akarják mindig a saját akaratukat a másik félre ráerőszakolni.

2011. február 20., vasárnap

Felhőcske és a dűne :)


Egy fiatal felhőcske (de hát mindenki nagyon jól tudja, hogy a felhők élete rövid és mozgalmas) először nyargalászott fenn a magasban, az égben, néhány igen nagyra dagadt és bizarr felhő társaságában. És midőn a nagy Szahara sivatag fölött haladtak, társai akik már tapasztaltabbak voltak, egyre biztatták: Szaladj csak, szaladj! Ha megállsz, elvesztél.
A felhőcske azonban nagyon kíváncsi volt, mint a fiatalok általában, és lesiklott a vágtató bivalycsordához hasonló gomolygó felhők alá.
-      Mit művelsz? Hová mész? – vicsorgott vissza rá a szél.
A felhőcskének azonban igen megtetszettek az aranyló homokdűnék: valóban elragadó látványt nyújtottak. Lassan-lassan föléjük ereszkedett. Úgy tűnt, hogy megannyi széltől cirógatott aranyfelhőre talált bennük.
         Egyikük rámosolygott. – Szia – mondta neki. Nagyon bájos dűne volt. Épp akkor formálta a szél, aranyló fürtjeivel játszadozva.
-      Szia. Az én nevem Felhő – mutatkozott be a felhő.
-      Az enyém meg Dűne – hangzott a válasz.
-      Hogy megy a dolgod ott lenn?
-      Mendegél… Nap és szél. Néha túl meleg van, de azért minden rendben. És a tiéd?
-      Nap és szél … nagy vágták az égen.
-      Az én életem igen rövid. Ha megjön a nagy szél, lehet, hogy el is tűnök.
-      Sajnálod?
-      Egy kicsit. Olyan, mintha semmire se kellenék.
-      Azt hiszem, rövidesen én is esővé változom és leesem. Ez az én sorsom.
A dűne habozott egy pillanatig, aztán azt mondta:
-      Tudsz róla, hogy mi úgy hívjuk az esőt: mennyország?
-      Nem is tudtam, hogy ilyen fontos vagyok – mosolygott a felhő.
-      Egy-két idősebb dűne elbeszéléséből tudom, menyire jótékony az eső.
Akkor csodálatos dolgok borítanak be minket, amiket úgy hívunk, hogy „fű” és „virágok”.
-      Ó, igen, ismerem őket.
-      Valószínűleg én nem fogom megismerni őket soha – fejezte be szavait a dűne.
A felhő gondolkodott egy darabig, aztán megszólalt:
-      Tulajdonképpen én is rád hullajthatnám az esőmet…
-      De akkor meghalsz….
-      Te pedig kivirulsz – szólt a felhő és lassan kezdett átváltozni jótékony esővé.
Másnap a kis dűne csupa virág volt. 
Mi is idéző jelbe felhők és dűnék vagyunk és egymás mellet sokszor elrohanunk, egyes embertársakat lenézzük pedig ha szóba állnák velük akkor ők is vagy éppen mi is kivirágozhatnánk...........

2011. február 18., péntek

A felhők felett süt a hold :)

Ne félj mert veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok a te Istened. :)

Veszteség

Egyesek jó tudják, hogy a Barcelonának szurkolok és, hogy a héten kikapott. Néha az életben mi is csatákat kell, hogy veszítsük, hogy a háborút megnyerjük. :D Ilyen csaták lehetnek a szerelmi csalódássók, egy bukott vizsga, vagy bármi más ami fájdalmat, csalódást okoz. Ahhoz, hogy elérjük álmaink beteljesülését, kudarcainkból tanulnunk kell, és nem szabad feladnunk a küzdést pár pofon miatt. :)

2011. február 17., csütörtök

2011. február 16., szerda

Életre kell


"Bármely képről elmondható, hogy mihelyt az ember útjára bocsátja, az önálló életre kelt. Szerintem a nézőnek nem feladata, hogy a fotós szándékát kutassa egy kép befogadása során. Jobban jár, ha kizárólag önmaga számára értelmezi. Fölösleges megpróbálnia belebújni a fotós bőrébe, nem fog sikerülni. Ha mégis megpróbálja, és még valamiféle 'eredményre' is fog jutni, nem lesz része igazi katarzisban, ellenben nagy esélye van arra, hogy hiányérzet marad benne. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a néző feltétlenül másképpen kell, hogy értelmezze a képet, mint ami a fotós értelmezése, de a saját értelmezését nem szabad alárendelnie semmiféle más értelmezésnek sem (beleértve a fotóst is)!"

2011. február 14., hétfő

Ima2

"Uram, add, hogy megértsem, hogy ami jó történik velem, azt mind megérdemlem. Add, hogy megértsem, hogy ugyanaz az erő hajt, hogy keresem a Te igazságodat, mint ami a szenteket hajtotta, és ugyanolyan kétségeim vannak, mint amilyenek a szenteknek voltak, és ugyanazt a csüggedést érzem olykor, mint amit a szentek éreztek. Add, hogy elég alázatos legyek, hogy elfogadjam, hogy nem vagyok más, mint a többiek, Uram. Ámen." P.C.

Ima

Emberek vagyunk, és nem ismerjük a nagyságodat, Urunk. Add meg nekünk az alázatot, hogy kérni tudjunk, Urunk, mert egy kívánság sem hiábavaló, és egy kérés sem haszontalan. Mindenki tudja, hogy mivel kell táplálnia a lelkét. Adj hát nekünk bátorságot, hogy úgy tekintsünk a vágyainkra, mint a Te örök Bölcsességed forrásából eredő dolgokra. Csak akkor lesz fogalmunk arról, hogy kik vagyunk, ha elfogadjuk a vágyainkat, Urunk. Ámen

Valentin nap


Az emberek minden év februárjának idusán hatalmas virágcsokrokkal és más színes ajándéktárgyakkal rohangálnak az utcákon, hogy meglepjék szeretteiket Szent Valentin napja alkalmából. De kicsoda valójában ez a titokzatos szent, és miért ünnepelünk a neve napján?

A Valentin nap története sűrű homályba burkolózik, így aligha akad olyan valaki, aki pontosan ismerné az ünnep eredetét – mindössze annyi biztos, hogy a keresztény és ókori római tradíciókhoz egyaránt van valami köze.

A rómaiak február 15-én tartották Luperkalia ünnepét. Ezt a tavasz-ünnepet Luperkusz isten tiszteletének szentelték, aki a nyájak és a termés védelmezője volt. Az emberek dalolva és táncolva könyörögtek az istenhez, hogy megvédje nyájaikat és vigyázzon az emberek és az állatok egészségére és termékenységére.

Az ünnep éjjelén a fiatal nők egy kerámia korsóban gyűjtötték össze a nevüket tartalmazó cédulákat. A férfiak pedig húztak egy-egy nevet, és az ily módon kiválasztott hölggyel az ünnepség és a táncok
idejére párok lettek, sőt gyakran egész évben együtt maradtak.

A katolikus egyház jelenleg három különböző szentet ismer Valentin, illetve Valentinus néven - mindegyikük mártírhalált halt. Az egyik legenda szerint Valentin a harmadik században papként szolgált
egy római templomban. Abban az időben élt, amikor második Claudius császár rájött arra, hogy az egyedülálló férfiak sokkal jobb katonák, mint akik feleséggel és családdal rendelkeznek, ezért betiltotta a házasságkötést. Valentin felismerte a császári rendelkezés igazságtalanságát, és titokban továbbra is összeadott fiatal párokat. Amikor Claudius tudomást szerzett Valentin tevékenységéről, halálra ítélte az áruló papot.

Egy másik történet szerint Valentinnak azért kellett meghalnia, mert keresztény rabokat szöktetett ki a római börtönökből, ahol gyakorta verték és kínozták őket.

Nem derül ki az, hogy melyik Valentin küldte el állítólag saját maga az első Valentin napi üdvözlőkártyát. Miután valami oknál fogva bebörtönözték, szerelmes lett egy fiatal lányba – valószínűleg a börtönőr lányába -, aki gyakran meglátogatta őt a fogságában. Halála előtt állítólag írt egy levelet, amelyet így írt alá: a te Valentinodtól. Ezt a kifejezést még ma is használják a Valentin napi üdvözlőlapokon.

Bár ezek a legendák meglehetősen homályosak, a történetek egyértelműen egy szimpatikus, hősi és legfőképpen romantikus figuraként ábrázolják Valentint, így érthető, hogy a középkorban ő volt Anglia és Franciaország területén az egyik legnépszerűbb szent.

Utak?!

..."Nem a nehézségektől félt: attól ijedt meg, hogy választania kell egy utat. És ha egy utat ki kell választani, akkor a többit ott kell hagyni. .................................................................................................................
Minden lehetséges úton végig akart menni, de épp ezért végül egyiken se ment végig.................................
Félt a szenvedéstől, az elvesztéstől, az elkerülhetetlen szakítástól. Persze ezek a dolgok mindig is hozzátartoztak a szerelem útjához - így hát csak úgy tudta elkerülni őket, ha idejében letért az útról. Ahhoz, hogy ne szenvedjen, az kellett, hogy ne is szeressen. Mintha kiszúrta volna a saját szemét, csak hogy ne lássa az élet rossz dolgait.
Nagyon bonyolult dolog az élet.
Kockáztatni kell, bizonyos utakra rá kell lépni, másokról pedig le kell térni.....................................................
A legrosszabb az, amikor az ember választ, és aztán egész életében azon rágódik, hogy vajon jól választott-e. Senki nem tud félelem nélkül dönteni."
Semmi nincs a világon, ami teljesen rossz lenne, .... még egy álló óra is pontos napjában kétszer."

2011. február 13., vasárnap

Várakozni

Ha a buszmegállóhelyen kell várakoznunk és a busz késik. Mennyire jobban örülünk neki ha késéssel is de megérkezik a busz, mintha rendes időben érkezett volna meg. És ez így van az étellel is, ha minél többet várjuk rá annál nagyobb örömmel fogadjuk, még annak ellenére is ha sokat bosszankodtunk a várakozás miatt. Tehát vannak olyan dolgok, cselekmények amit nem szabad elsietni. :)

2011. február 11., péntek

Utazó: Milyen idők lesz ma?
Juhász: Olyan, amilyet én szeretek.
Utazó: Honnan tudod, hogy olyan időnk lesz, amilyet szeretsz?
Juhász: Miután rájöttem, uram, hogy nem lesz mindig olyan idő, amilyet szeretek, megtanultam szeretni azt, amit kapok. így aztán biztos vagyok benne, hogy olyan időnk lesz, amilyet szeretek.
:) Szép napot!!! :)
"Az érzelmek vadlovak és az értelem soha nem hajthatja őket igába teljesen.
................................................................................................................
Nem a magyarázatok visznek előre, hanem az akarat, hogy tovább menjünk."
                                                                              Paulo Coelho
                                                                                                    Brida

2011. február 8., kedd

Kerítés mögött...


Brida

"A szűz rendelkezik a férfi és nő hatalmával. Magányra van ítélve, de a Magány fölfedi titkait. Ezt az árat fizeti a Szűz: nincs szüksége senkire, elemészti a mindenki iránt érzett szeretet, és a Magányon keresztül ismeri meg a világ bölcsességét.
......................................................................................................................................................................
A Mártír pedig az olyan emberek hatalmával bír, akiknek a fájdalom és a szenvedés nem árthat. Add át magad, szenvedj, és az Önfeláldozáson keresztül megismered a világ bölcsességét.
......................................................................................................................................................................
A szent az olyanok bátorságával bír, akik azáltal kapnak, hogy adnak. Olyanok, mint egy feneketlen kút, amiből az emberek megállás nélkül isznak. És ha nincs elég víz a kútban, akkor a Szent a saját vérét adja oda, hogy az emberek mindig tudjanak inni. A Szent az Odaadáson keresztül ismeri meg a világ bölcsességét."
                                                                                                                                    Paulo Coelho BRIDA

Tél


Új kezdés...

  Elég rég írtam itt a blogocska félébe, de legbelül érzek késztetést, hogy írjak. 😊 Megszületünk És nem véletlenül. Igen nem véletlenül sz...